Tűzjelző rendszerek

Legyen szó bármilyen épületről, intézményről, munka- és szórakozóhelyről vagy a mindennapi élet egyéb tereiről, mindenhol vannak olyan értékek, amelyeket védeni kell a tűztől. Elsősorban az emberi élet és a berendezések védelméről van szó.

Mikor és hol kell tűzjelző rendszert telepíteni?

A tűzjelző rendszerek kötelező telepítését az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő. Mivel létesítési jogszabály, így visszamenőleges hatálya nincs, de egy új építkezés vagy felújítás során már figyelembe kell venni.

Tűzjelző rendszerek kialakításának folyamata:

1. ügyféligények felmérése
2. az ingatlan feltérképezése
3. szakhatósági és társtervezői egyeztetések
4. engedélyezési tervdokumentációk elkészítése
5. tűzjelző rendszer kábelezése, vezetékezése
6. érzékelők és jelzők felszerelése
7. üzembe helyezés, programozás
8. rendszer ellenőrzés
9. tűzoltósági átadás
10. szükség szerinti karbantartás

Tűzjelző rendszerek karbantartása

A felülvizsgálat és karbantartás célja

A tűzjelző rendszer üzembe helyezésekor és hatósági átadásakor elvégzett ellenőrzések csak azt bizonyítják, hogy a rendszert helyesen telepítették és működtetik. Mivel a tűzjelző rendszer életciklusának nagy részében nyugalomban van, működőképessége sokszor a kezelői számára sem egyértelmű. Általában vészhelyzetben van a rendszerre a legnagyobb szükség, amikor is azonnal megbízhatóan kell működnie; ilyenkor már nincs lehetőség semmiféle karbantartásra vagy egy esetleges hiba kijavítására. A hosszú távú megbízható működés tehát csak a rendszeres ellenőrzésekkel, felülvizsgálatokkal és karbantartásokkal biztosítható.

A felülvizsgálat körébe tartozik a rendszer eszközeinek, berendezéseinek működőképességi szempontból történő ellenőrzése, valamint a környezeti, személyi feltételek ellenőrzése, hiszen ezek, mint majd később látjuk, hasonló mértékben veszélyeztethetik a tűzjelző működését.

Karbantartásnak nevezzük azokat a tevékenységeket, melyekkel egy adott berendezést, eszközt megfelelő, működőképes állapotban tartunk. Ebbe a körbe tartoznak a meghibásodások javításai, de például a füstérzékelők megfelelő érzékenységének fenntartását célzó ellenőrzési és tisztítás tevékenységek is.

Szakképzett tűzjelző-rendszer karbantartó

A tűzjelző rendszer gyártójának, beszállítójának, telepítőjének vagy az üzemeltető személyzetének egy alkalmazottja, aki rendelkezik a szükséges képesítéssel és tapasztalattal, a megfelelő eszközökkel és információkkal az adott feladatok elvégzésére. A karbantartók szakképesítését jelenleg a 32/1997. (V.9.) BM rendelet írja elő. A képesítés 5 évre szól, melynek lejárta után továbbképzésben kell részt venni.

A felülvizsgálatok és karbantartások típusai

Az élet- és vagyonbiztonság szempontjából nagyon fontos, hogy lehetőleg már a tűzjelző rendszer hatósági átadásakor az üzemeltető leszerződjön egy szakképzett személlyel vagy szervezettel, aki lehet a gyártó, a beszállító, a telepítő vagy egy szerződött karbantartó, akinek a feladata a tűzjelző rendszer működőképes üzemben tartása és hiba esetén a hiba orvoslása, amilyen gyorsan és szakszerűen csak lehet. Ennek feltétele, hogy a szerződött karbantartó rendelkezésére álljanak az ehhez a munkákhoz szükséges információk, tapasztalatok és tartalék egységek, valamint rendelkezzen a szükséges szakképesítéssel.

Érdemes az üzemeltetőkkel tudatosítani, hogy a tűzjelző rendszerre és eszközeire vonatkozó garanciális kötelezettség nem helyettesíti a karbantartásokat. Amikor felülvizsgálatról és karbantartásról beszélünk, általában mindig csak a szakképzett karbantartó feladataira gondolunk, helytelenül, mivel az üzemeltető részéről kinevezett felelős személynek itt is igen sok teendője lenne.

Rendszeres felülvizsgálatok

A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rendszer megfelelő működőképességének ellenőrzése és fenntartása normál körülmények között. A napi és havi (külföldi előírások szerint heti) ellenőrzések az üzemeltető részéről kinevezett felelős személy feladatai közé tartoznak. Ezeknél az ellenőrzéseknél az egyik cél a rendszer jelzési képességének ellenőrzése, míg a másik, hogy a rendszer kezelői és az épület használói megfelelő rutinnal rendelkezzenek a tűzjelzésekkel és az ahhoz kapcsolódó eljárásokkal kapcsolatban.

A féléves (vagy ennél gyakoribb) és éves ellenőrzéseket szintén a felelős személynek kell koordinálnia, de ezekben az esetekben már a műszaki ellenőrzéseknek, javításoknak kell előtérbe kerülniük, melyek a szakképzett karbantartó feladatai.

Tűzjelző rendszerek típusai:

Három alaptípusba sorolhatóak, de ezeket a csoportokat nem választja el éles határ. A technológiai fejlődés egyre inkább lehetővé teszi a tűzjelző rendszer elemeinek egyedi, feladatra szabott kiválasztását, így a specializáció miatt vegyes rendszerek is kialakultak. A tűzjelző rendszerek fajtáját a védendő terület jellege, mérete határozza meg.

1. Hagyományos tűzjelző rendszer

A hatósági engedélyhez kötött tűzjelzőknél a hagyományos rendszerek alkalmazása visszaszorulóban van. Kisebb épületben vagy nagyobb, de egyterű, könnyen átlátható szerkezetű épület esetén máig is létjogosultsága van a hagyományos tűzjelző berendezésnek, elsősorban kedvező ára miatt.
A központból induló hurkokra felfűzött érzékelők nem csupán észlelik a tűzre utaló jeleket, hanem a gyárilag beállított határérték elérésekor jeleznek a központi egység felé. A tűzjelző központ "gondolkodás nélkül" riaszt a kapott jelzésnek megfelelően.
A rendszer az azonos hurkon (ami általában egy külön tűz zóna is) lévő érzékelők között nem tud különbséget tenni, ezért csak helyszíni bejárással lehet megállapítani a tűz, illetve a tűzjelzés pontos helyét.

2. Hagyományos, címezhető tűzjelző rendszer

A jelző hurkokra felfűzött hő- és füstérzékelők egyénileg címezve szerepelnek az áramkörben, vagyis nem csak a tűzzóna száma azonosítható, hanem azon belül is a hő- vagy füstérzékelő pontos helye, illetve riasztásnál a tűz keletkezésének helye. Az érzékelők címzése történhet elektronikusan és mechanikusan is. A mechanikus címzésre elterjedt megoldás, amikor az érzékelők címzőhurkon elfoglalt címét két dekád forgókapcsolóval lehet beállítani a 01-99 tartományban. A érzékelők LED-jeit a tűzközpont vezérli: minden lekérdezéskor felvillannak, riasztás esetén folyamatosan világítanak. Ha Ön egy helyiségbe lépve villogó piros fényt lát az érzékelőn, akkor nyugodt lehet, a tűzjelző berendezés él és üzemben van. Az tűzérzékelők éppúgy, mint az előző esetben, a tűzre jellemző paraméter határértékének átlépését képesek jelezni.

3. Analóg címezhető tűzjelző rendszer

Intelligens tűzjelző rendszernek is nevezzük, bár ennek a megnevezésnek a tartalma szinte évről évre változik, mindig az adott időszak legfejlettebb technológiáját tekintjük intelligensnek. A jelenleg alkalmazott intelligens tűzjelző rendszereket a következő tulajdonságok jellemzik:

- A rendszer címzett, vagyis minden érzékelőről érkező jelzés beazonosítható.
- Az érzékelők már analóg, folyamatos jeleket mérnek, nem csupán igen-nem állapotot ismernek fel. Számos hő- vagy füstérzékelőt mikroprocesszor vezérel, amely a tüzek vizsgálata során tapasztalt leggyakoribb jellemzők alapján kialakított algoritmus szerint értékeli a paramétereket.
- A jelzések feldolgozása részben az intelligens tűzérzékelőben (a mikroprocesszorban) részben pedig az intelligens központban történik, amely több érzékelő jelét egymással összevetve értékeli. Az érzékelő és a központ közötti interaktív kommunikáció újabb fejlesztéseket tett lehetővé, például a riasztási határértékek automatikusan változnak a környezeti hatásokat figyelembe véve. íly módon a téves riasztások száma jelentősen lecsökken.
- A tűzérzékelők jelzési szintje egyenként is beállítható.
- A tűzérzékelők megfigyelése, ellenőrzése alatt állnak a téves riasztások megelőzése érdekében.
- Képesek adatfeldolgozásra.
- A kezelőegységeken üzeneteket jelenít meg.
- Figyelmeztető jelzést ad a határérték elérése előtt.
- Hibaüzenetei differenciáltak.

Ezeknek az újabb lehetőségeknek a célja elsősorban a biztos detektálás és ezzel együtt a téves tűzriasztások csökkentése. A további fejlesztések iránya a kombinált tűzérzékelők alkalmazása felé halad.